A csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben a kormány hivatalosan is rögzítette: a 2026-os költségvetésben jelentősen bővíti saját átcsoportosítási lehetőségét, és átalakítja a bankszektorra vonatkozó extraprofitadót. A kabinet szerint erre a többletkiadások miatt van szükség, többek között a 14. havi nyugdíj első heti részletére, az ágazati béremelésekre és a nevelőszülői járandóság növelésére hivatkozva - írta a Portfolio.
860 milliárdos évközi mozgástér
A rendelet kimondja, hogy a kormány 2026-ban év közben akár 860 milliárd forintot is átcsoportosíthat parlamenti jóváhagyás nélkül. A kabinet ezt a veszélyhelyzeti jogrend rugalmasságával indokolja, arra hivatkozva, hogy a következő években több új kiadás is jelentkezik.
A jogszabály nagy része a kihirdetés másnapján hatályba lép, míg a megnövelt átcsoportosítási plafon 2026. január 1-jétől lesz érvényes.
Emelkedik a banki extraprofitadó, szűkülnek a kedvezmények
A bankokat érintő különadó több ponton is változik. A 2026-os adóévben:
-
20 milliárd forintos adóalapig 10 százalék,
-
efelett pedig 30 százalék lesz a kulcs,
ami a nagyobb pénzintézetek terheit növeli meg jelentősen.
Jelentősen módosul az állampapír-vásárlásokhoz kötött adókedvezmény is. A bankok ezentúl:
-
csak az állampapír-állomány növekményének 10 százalékát írhatják le,
-
de legfeljebb a fizetendő különadó 30 százalékáig.
A kedvezmény számításakor a napi átlagos állampapír-állomány névértékét kell figyelembe venni, így az árfolyammozgások nem befolyásolják a kedvezmény mértékét. Ez jóval szűkebb lehetőség, mint a korábbi rendszer, amelyben az állampapír-vásárlás akár az adó felét is elvihette.
Bár a rendelet megjegyzi, hogy a pluszbevétel egy részét a kisvállalkozások adóterheinek csökkentésére fordítanák, erre vonatkozó részletes szabályokat a mostani jogszabály nem tartalmaz.
Makrogazdasági háttér: nő a hiány, szigorodik az adópolitika
A döntés nem előzmények nélküli: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hét elején már jelezte, hogy a kormány 2025-re és 2026-ra is 5 százalékra emelte a hiánycélt a romló makrogazdasági kilátások miatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint:
-
a gyengébb GDP-bővülés,
-
a magasabb infláció,
-
és új kiadások sorozata
együttesen tovább rontják az államháztartás egyenlegét.
A 2025-ös pénzforgalmi hiány így 1227 milliárd forinttal 5445 milliárdra nő, amelyet 2026 elején devizakötvény-kibocsátással tervez finanszírozni a kormány.
A minisztérium két nagy tételben lát lehetőséget a hiánycél tartására:
-
a 192 milliárd forintos tartalék teljes zárolása,
-
és a banki extraprofitadó bevételének megduplázása 360–370 milliárd forintra.
A tárca szerint a bankok magas nyeresége indokolja a szigorítást: a szektor adózás előtti eredménye 1500 milliárd forint felett van, a megtérülés pedig 18–19 százalékos, ami a kormány érvelése szerint lehetőséget ad a magasabb közteher viselésére.
