Magyarországon ma már 4,6 millió lakóingatlanból közel 1,5 millióban működik klímaberendezés, és a G7 elemzése szerint a következő öt évben újabb egymillió készülék kerülhet a háztartásokba. Ha a trend így folytatódik, a légkondi minden második lakásban alapfelszereltséggé válik.
A keresletet elsősorban a tomboló nyári hőség, a hőhullámok és a rekordmeleg napok növekvő száma hajtja. A vásárlások nagy része azonban továbbra is impulzusdöntés, sokszor anélkül, hogy a lakás energetikai állapotát vagy a hosszú távú költségeket előzetesen mérlegelnék.
A klíma gyakran az utcát hűti – és fűti
A probléma ott kezdődik, hogy a magyar ingatlanállomány állapota aggasztóan rossz. A becslések szerint a lakások 80 százaléka korszerűtlen, rosszul szigetelt vagy szerkezetileg elavult, így a klímaberendezések jelentős energiaveszteséggel működnek.
A statisztikákból az is látszik, hogy sokan fűtésre is klímát használnak, nemcsak átmeneti időszakokban, hanem tartósan: télen akár napi 16–24 órában, állandó fűtőeszközként. Így a készülékek éves üzemideje hosszabb lesz fűtésben, mint hűtésben.
A klímák 20 év alatt jutottak el a gyakorlatilag nulla elterjedtségről közel 30 százalékos lefedettségre, és a tempó folyamatosan gyorsul.
Korszerűsítés nélkül nincs érdemi rezsicsökkenés
A szakértők szerint a klímák önmagukban nem jelentenek megoldást az energiafelhasználás csökkentésére. A valódi megtakarítás csak akkor érhető el, ha a háztartások komplex energetikai felújítást végeznek: megfelelő szigeteléssel, korszerű nyílászárókkal, modern gépészeti rendszerekkel.
A kormányzatnak év végéig el kell küldenie Brüsszelnek a Nemzeti Épületfelújítási Tervet, amely azt vázolja fel, hogyan válhat a magyar épületállomány 2050-re karbonsemlegessé. Ennek egyik kulcseleme lesz az úgynevezett épületfelújítási útlevél, a jelenlegi energetikai tanúsítvány továbbfejlesztett változata.
Az útlevél nemcsak az ingatlan állapotát mérné fel, hanem részletes felújítási ütemtervet is adna: a szükséges technológiákkal, alapanyagokkal, a munkafázisok logikus sorrendjével és az egyes lépések várható rezsicsökkentési hatásával.
Az uniós irányelv szerint minden jelentős felújításhoz kötelező lesz, de Magyarország még nem ültette át a jogszabályt. Az előzetes kalkulációk alapján egy ilyen útlevél elkészítése legalább 100 ezer forintba kerülhet.
