Folytatódott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idei parlamenti meghallgatássorozata: december 1-jén az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt ismertette a magyar gazdaság helyzetét. A miniszter a háború, a német recesszió és a szigorú monetáris politika mellett arról is beszélt, milyen fiskális döntések tartják életben a növekedést - írta a Telex.
A beszámoló egyik legérzékenyebb mondata így hangzott:
„Jelenleg az uniós pénzek hiánya nem jelent semmilyen növekedésbeli hátrányt Magyarországnak.”
Nagy Márton szerint valójában majd 2026 végén lesz érzékelhető a támogatások kifutása, például a KEHOP és a GINOP esetében.
Hiány, adósság, növekedés
A miniszter a gazdaságpolitika alaphelyzetét úgy írta le, hogy „ilyen gazdasági környezetben a hiány csökkentése szinte lehetetlen”. A kormány célja szerinte egyszerre a fogyasztás ösztönzése, a bérek növelése és az ipari beruházások fenntartása. Az 5 százalék körüli hiányszintet az optimális egyensúly részeként értékelte, amely – állítása szerint – nem veszélyezteti a hitelminősítők megítélését.
A 2025-ös évre eredetileg tervezett 3,5 százalékos GDP-növekedéshez képest a friss várakozások már csak 0,5 százalékos, az elemzői konszenzus pedig mindössze 0,2 százalék körüli. Ennek ellenére Nagy úgy véli: ösztönző költségvetési politika nélkül recesszió lenne.
Az államadósság 2025-ben és 2026-ban szerinte stagnálhat, de a növekedés segíthet a pálya javításában.
Hitelminősítők, költségvetési elvek, hiánykorlátok
A Moody’s döntésével kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország elsődleges egyenlege -1,1 százalék, ami szerinte a „középmezőnyhöz” elég. Úgy véli, 2026-ban ez az érték már „az első harmadban” lehet.
A kormány költségvetési politikájának három korlátját sorolta fel:
-
nem növelhetik tovább a hiányt,
-
fenn kell tartani az adósság fenntartható pályáját,
-
nem léphetik túl az EU védelmi záradékának mozgásterét.
Szerinte megtalálták azt a pontot, ahol a hiány még nem vált ki uniós vagy hitelminősítői reakciót, miközben támogatja a növekedést.
Bankadó, ágazati fókuszváltás és BYD
Nagy Márton a jövő évi bankadó-emelést is megerősítette: 180 milliárd forint plusz befizetést várnak a szektortól. A cél szerinte az, hogy a bankoktól elvont forrásokat termelő cégekhez csatornázzák, például adócsökkentésekkel és a Demján Sándor Programon keresztül.
Szerinte a bankok az extraprofitadó duplázását is „elviselik”, mert jövedelmezőségük magas. Azt javasolta: a lakosság pénzügyi tudatossága képes megakadályozni az adóteher áthárítását.
A gazdaság szerkezetéről szólva úgy fogalmazott:
„Az akkumulátoripar egy must, itt kell lenniük!”
Szerinte az iparág csak a járműiparral együtt értelmezhető, de a gazdaság jövőjéhez más lábakra is szükség van – például a hadiipar, az élelmiszeripar vagy a gyógyszeripar irányába.
A BYD-projektet illetően kijelentette, hogy „hazugság”, miszerint a gyár nyitása csúszna. A BMW debreceni gyárát is rendben lévőnek nevezte.
Uniós pénzek helyett „Big Brother”
A kormány által „védőpajzsnak” nevezett devizacsere-megállapodásról elmondta: ilyen mechanizmusra szükség van a forint vagy a költségvetés elleni támadás esetére.
A kapcsolatok hiánya miatt ezt jelenleg nem az EU tölti be.
„Mindenkinek szüksége van egy Big Brotherre. Normális esetben ez Brüsszel lenne” – fogalmazott, majd hozzátette: jelenleg inkább Kína vagy az Egyesült Államok jelent ilyen hátteret swap-line és hitelmegállapodások formájában.
Repülőtér, zajterhelés, cargo-költöztetés
A Liszt Ferenc Repülőtér bővítéséről azt mondta, a cél az, hogy a kapacitás növelése ne járjon nagyobb zajjal. A cargo-forgalmat viszont át kell helyezni olyan térségbe, ahol a tevékenység nem érinti a lakóövezeteket.
