A magyar kormány annak ellenére nyújtott be közel 17,4 milliárd euró – mai árfolyamon mintegy 6670 milliárd forint – értékű igénylést az Európai Unió új védelmi hitelkeretére (SAFE), hogy a Fidesz korábban politikai kampányt folytatott a közös hitelfelvétel ellen, és a Parlament még egy külön határozatban is elutasította azt. A kabinet végül a harmadik legnagyobb összegre pályázott az uniós tagállamok közül, nagyjából akkora szeletre, mint Franciaország, az EU egyetlen atomhatalma - írta a Telex.
Nagy Márton gazdasági miniszter a Parlament költségvetési bizottságának ülésén közölte, hogy az igénylést a hétvégén, határidőre adták be. Mint mondta, a kormány „biztonsági okokból” a Magyarországnak előzetesen jóváhagyott 16,2 milliárd eurónál valamivel magasabb összegről készített tervet, arra számítva, hogy az uniós hatóságok esetleg nem fogadnak be minden tervezett projektet. A miniszter szerint a hitel kamata jóval kedvezőbb a piaci finanszírozási lehetőségekhez képest, így a kormány a következő években akár teljes egészében kiválthatná vele a drágább devizakötvényeket.
A bejelentés azonban nem sokkal később új megvilágításba került, amikor Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett: a SAFE hitelkeret nem egyszerű adósságcsere-programnak készült, hanem konkrét és ellenőrizhető védelmi fejlesztésekre kell fordítani. Mint mondta, a konstrukció működése hasonlít a helyreállítási alaphoz, amelynél a tagállamoknak részletes szakmai terveket, reformokat és fejlesztési irányokat kell bemutatniuk, mielőtt pénzhez jutnak. Ez azt jelenti, hogy a kifizetések akár jogállamisági feltételektől vagy más uniós követelményektől is függhetnek, ahogy az a magyar helyreállítási alap esetében is történt.
A SAFE hitel értékelésénél fontos szempont, hogy a projektekben több uniós tagországnak együtt kell működnie, és a beszerzett eszközök alkatrészeinek legalább kétharmada az EU-ból kell hogy származzon. A két feltétel komoly kihívást jelenthet a magyar tervek számára, mivel ezek tartalmát egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kormány, így nem ismert, valóban megfelelnek-e az EU által elvárt kritériumoknak.
A Népszava úgy értesült, hogy az Európai Bizottság januárban viszi a tagállami miniszterek elé az értékeléseket. Ha ez így lesz, már tavasszal eldőlhet, pontosan milyen beruházásokra kap forrást Magyarország, és mennyit vágnak vissza a több mint 6600 milliárd forintos igényből.
