Magyarország 2025. július 1. és 2026. június 30. között tölti be a visegrádi csoport (V4) elnökségi posztját. A „Versenyképes Visegrád” mottóval meghirdetett program félidejéhez érkezve egyre hangsúlyosabbá válik a statisztikai együttműködés szerepe Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia között. A cél egyértelmű: összehangolt adatokkal és közös módszertannal erősíteni a régió gazdasági és intézményi versenyképességét.
A V4-országok statisztikai hivatalainak formális együttműködése 2018 áprilisában indult, amikor a nemzeti hivatalok vezetői megállapodást írtak alá a statisztikai folyamatok modernizálásáról, a módszertani fejlesztésekről és a minőség javításáról. A kooperáció különösen fontosnak bizonyult a 2021–2022-es népszámlálások előkészítése során, amikor a koronavírus-járvány, az online adatgyűjtés térnyerése és az adminisztratív adatforrások növekvő szerepe hasonló kihívások elé állította a régió országait.
Új szakmai korszak a V4-ben
A jelenlegi elnökségi ciklus szakmai kereteit 2025 szeptemberében hagyták jóvá a négy ország főstatisztikusai egy elnöki találkozón. Ezt követően indult el az egyéves közös munkaprogram, valamint egy átfogó tematikus kiadvány előkészítése, amely a visegrádi térség versenyképességét helyezi középpontba.
A program olyan területekre koncentrál, mint a mesterséges intelligencia alkalmazása a hivatalos statisztikában, a fogyasztóiár-index számításához kapcsolódó új eljárások feltérképezése, az adatvezérelt döntéshozatal támogatása, valamint a statisztikai edukáció erősítése a V4-országokban. Ezek a kezdeményezések a tapasztalatmegosztásra és a közös tanulásra épülnek, miközben hozzájárulnak a régió intézményi fejlődéséhez és uniós szintű pozíciójának erősítéséhez.
Decemberben érkezik az átfogó V4-kiadvány
A Központi Statisztikai Hivatal gondozásában megjelenő, „V4 – Versenyképes Visegrád – A visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói” című összefoglaló kiadvány publikálása 2025 decemberének harmadik hetében várható. A visegrádi statisztikai hivatalok hagyományosan minden évben közös kiadványban mutatják be az aktuális elnökség vezérgondolatát, az idei kötet pedig a magyar elnökség prioritásaihoz igazodva a versenyképesség, a biztonság és a konnektivitás témaköreit járja körül.
A tanulmány az Európai Bizottság regionális versenyképességi indexének (EU Regional Competitiveness Index, RCI) módszertanát alkalmazva ad átfogó képet a V4-országok gazdasági teljesítményéről, integrált súlyáról és uniós pozíciójáról.
Számokban mérhető a visegrádi együttműködés súlya
A statisztikai adatok jól mutatják a visegrádi együttműködés jelentőségét. Ha a V4-országokat egyetlen államként tekintenénk, az Európai Unió harmadik legnépesebb országa és ötödik legnagyobb gazdasága lenne. 2024-ben a régió az EU területének 12,6 százalékát, népességének 13,9 százalékát és a foglalkoztatottak 14,4 százalékát adta, miközben a munkanélküliek aránya mindössze 7,8 százalék volt. A V4-ek részesedése az uniós GDP-ből 11,3 százalékot, az ipari teljesítményből 13,8 százalékot tett ki, az import- és exportteljesítményük pedig egyaránt közel 13 százalék volt. A kutatás-fejlesztési ráfordításokból való részesedésük 2023-ban 5,5 százalékot ért el.
A KSH 2030-as víziója szerint a hazai statisztikai rendszer egyik kulcsa a nemzetközi együttműködések és a közös tudásra épülő innováció erősítése. Ebbe a törekvésbe szervesen illeszkedik a visegrádi statisztikai hivatalokkal folytatott együttműködés, amely lehetőséget ad közös módszertani fejlesztésekre, a gyakorlatok harmonizálására és új digitális megoldások közös tesztelésére.
Darvas Márton
