A takarmánygyártás hatása közvetlenül érvényesül a hús, a tej és a tojás árában, így a szektor működése minden fogyasztót érint. A hazai takarmánykeverék-gyártás 2024-ben 3,8 millió tonnát ért el, ami 4,1%-os növekedés az előző évhez képest, a volumen főként a baromfi- és sertéstakarmányokra koncentrál. A növekedés azonban nem jelent feltétlenül nagyobb mozgásteret, mivel az állattenyésztés jövedelmezősége, az exportpiacok volatilitása és a járványhelyzet folyamatos alkalmazkodást igényel.
Márki Károly, a NAGISZ takarmányipari ágazatvezetője szerint a fejlesztések célja a teljesítmény növelése minőségromlás nélkül, az egységköltség csökkentése és az üzembiztonság javítása. „2020-2021-ben kialakult egy olyan helyzet, hogy hosszú távú fejlesztési terveket kellett készítenünk. Olyan elvárásokat fogalmaztunk meg, amik ahhoz kellenek, hogy az egység megőrizze hatékonyságát és felvegye a versenyt a modern takarmánygyártó cégekkel” – mondja Márki.
Egymásra épülő beruházások a gyártás hatékonyságáért
A NAGISZ nem egyetlen látványos beszerzéssel, hanem egymásra épülő fejlesztésekkel növelte a kapacitást. A közel másfél milliárd forintos beruházási csomag 2023-ban indult megrendelési szinten, 2024-ben pedig a kivitelezés fázisába lépett. A cél a 120-130 ezer tonnás éves teljesítmény 150 ezer tonnára emelése volt.
A fejlesztések közé tartozott a gőzrendszer rekonstrukciója, hatékony füstgáz-hőcserélők beépítése, valamint egy expander és préscsere a granulátum minőségének javítására. A két gyártósorba NIR-műszereket szereltek, amelyek valós időben ellenőrzik a takarmány paramétereit – fehérje, zsír, nedvesség –, és riasztanak, ha a minőség nem megfelelő. „Az ötletet egy norvég takarmánygyártótól vettük, Magyarországon tudtommal jelen pillanatban ilyen módon sehol nem működik” – emeli ki Márki Károly.
A tárolókapacitás is bővült: a késztermék-tárolót 400-ról 600 tonnára növelték, csökkentve ezzel a telepi kiszolgálás sérülékenységét. A takarmány-előállítási költséget az energiahatékonyság és a saját alapanyag-felvásárlás stabilizálta, míg a receptúrák fejlesztését a saját állattenyésztési rendszerben tesztelik, és csak sikeres kísérletek után kerülnek külső partnerekhez.
Fenntarthatóság, járványvédelem és hosszú távú működési fegyelem
A fenntarthatóság szintén adat- és rendszerszintű kihívás: a NAGISZ egy külső szakmai partnerrel szoftveres keretrendszert alakított ki a gyártás környezeti lábnyomának átláthatóságára. Emellett szűrőberendezésekkel és technológiai megoldásokkal csökkentik az emissziót és a hulladékképződést.
A járványvédelem napi rutin: ISO 22000 és QS minősítés mellett higienizáló berendezések, új terminál és tartálypark biztosítják, hogy a kórokozók ne kerülhessenek a termékbe. „A megközelítés lényege nem az, hogy a járványkockázat megszűnjön – ez irreális elvárás lenne –, hanem az, hogy a kockázat ellenőrzött, kezelhető szinten maradjon” – mondja Márki Károly.
A NAGISZ nádudvari üzemében 0-24 órás működés mellett a karbantartást saját, tízfős csapat végzi, a technológiai fejlesztések pedig az anyagmozgatás, adagolás és logisztika hatékonyságát növelik. A vállalat stratégiai célja, hogy a kapacitás, energiafelhasználás, alapanyag-ellátás, receptúrák stabilitása, minőségellenőrzés és járványvédelem összehangolt rendszert alkosson, így a működés kiszámítható és költséghatékony maradjon a volatilis környezetben.
Darvas Márton
